A capoeira sokszínűségéhez nagyban hozzájárul, hogy számos különböző – eltérő tempójú, technikai felépítésű – játékstílus létezik. Minden játékhoz különböző zenei kíséret, dalok, ritmusok, hagyományok tartoznak.
A két legismertebb játéksítlus a Regional (Sao Bento Grande de Mestre Bimba) és az Angola.
Regional
Gyors tempójú, dinamikus játékstílus, hagyományosen egy berimbau és két pandeiro kíséri. A regional a legharciasabb játék, nem jellemzőek rá a földközeli mozdulatok, viszont időnként előfordulnak benne akrobatikus elemek, látványos ugrások, illetve rúgások is.
A regional stílus Metre Bimba nevéhez kötődik. Ő volt az, aki a capoeirát az utcáról az edzőtermekbe vitte az 1930-as években, és elérte, hogy a capoeira egy szabadon gyakorolható sport legyen. Iskolája nyitott volt mindenki számára.
Angola
Általában lassú tempójú játék, hagyományosan 3 különböző hangmagasságú berimbau, pandeiro, atabaque, agogo és reco-reco kíséri. Az angola játékot trükkös – sőt néha akár színpadias – mozdulatok, agyafúrt cselek jellemzik. A hangsúly itt nem a fizikai erőn van, a cél túljárni az ellenfél eszén.
Hagyományosan ezt a stílust tekintik a capoeira alapstílusának. Az első legalizált angola capoeira iskolát Mestre Pastinha nevéhez kötődik.
További játékstílusok:
- Iuna
tanári fokozattal rendelkező capoeiristák játékstílusa, a résztvevők között nincs fizikai kontaktus, a játék célja elegáns, látványos mozdulatok bemutatása - Santa Maria
különlegessége, hogy a lábujjak közé rögzített borotvapengével játszák - Banguela/Benguela
közepesen lassú, nyugodt tempójú, harmonikus játék, sok földközeli mozdulattal - Miudinho
gyors tempójú játék, jellemzőek rá a föld közeli akrobatikus mozdulatok, különlegessége, hogy a küzdő felek nagyon kis helyen és közel mozognak egymáshoz